A horkolás fajtái

A horkolás egy hangeffektus, mely a szájüregi izmok, lágyrészek ellazulása vezet. Emiatt a garatban szűkebb keresztmetszeten áramlik a levegő, így a fizika törvényeinek megfelelően az áramlás felgyorsul. A gyorsabb légáram megrezegteti a lágyszájpadot és a lecsüngő nyelvcsapot. Ezek a lágyrészek így légvételkor ritmusosan nekiverődnek a garat hátsó falához és kialakul egy vibráció, a  hangeffektussal járó horkolás. A horkolás következtében a szövetekre nagyobb fizikai terhelés is jut, emiatt egyre fokozódik a lágyszájpad elégtelensége, tónustalansága, idővel megnyúlik a nyelvcsap. A korral előrehaladva is fokozódik a horkolás, mivel a torok izomszöveteinek tónusa a kollagén öregedésével életünk folyamán jelentősen csökken.

Femmed Intézet - Lézerközpont - Horkolásterápia - a horkolásról

A felnőttkori horkolás kezelése komplex feladat.

A lágyszájpad lazasága mellett a horkolást súlyosbító tényezők lehetnek pl.:

  • Orrlégzési gátoltság
  • Szájüregi anatómia
  • Túlsúly
  • Bizonyos gyógyszerek fogyasztása (főleg altatószerek)
  • Alkoholfogyasztás
  • Dohányzás

Előfordulhat horkolás orrlégzési gátoltság miatt is. Ennek hátterében állhat allergia, orrsövényferdülés, orrpolip, vagy orrmelléküreg gyulladás, orrnyálkahártya gyulladás, stb.. A felsorolt kórképek akadályozzák a levegő szabad áramlását, így vezethetnek horkoláshoz. Ezek tisztázása és szükség esetén lépésenként történő gyógyszeres, vagy műtéti rendezése után a horkolásos tünetek csökkenhetnek, rendeződhetnek.

A szájüregi anatómia, az egyéni alkati adottságok nehezen kiküszöbölhető tényezők. A megnagyobbodott garatmandulák eltávolítása viszonylag egyszerűen kivitelezhető, de egy vaskos, magas nyelvgyök, vagy veleszületetten szűkebb garat, gége, vagy nem arányos méretű állkapocs mindenképp zavaró tényező a levegő szabad áramlásának útjában.

Az elhízás szintén szűkíti a légutakat. A felesleges kilóktól való megszabadulás mellett speciális tornagyakorlatok is segíthetnek a horkolásban részt vevő izmok edzésében!

A dohányzás szárítja, irritálja a nyálkahártyákat, azok beduzzadnak. Leszokással fokozatos javulás várható.

Az alkohol és bizonyos gyógyszerek –főleg nyugtató hatásúak- a garatizmokat a szokásosnál is jobban ellazítják, így ezek jelenléte esetén az egyébként nem horkoló egyéneknél is könnyebben fellép a horkolás. Életmód váltással is érhető el javulás!

Alvási apnoe – alvás közbeni légzéskimaradás

Sajnos gyakori jelenség, mely súlyos egészségügyi károsodáshoz vezethet. Alvás közben fellépő erőteljes horkolás, fuldoklás és a horkolások közötti rövidebb-hosszabb légzésszünetek jellemzik. Egy-egy belégzési szünet akár 1,5 percig is eltarthat! A vér oxigén szintje csökken, miközben a széndioxidé emelkedik. A szervezet számára egy adott CO2 szint feltétlen belégzési ingert provokál, ilyenkor egy nagy horkoló légvétel következik és a szervezet igyekszik rendezni az O2 szintjét. Ilyenkor a beteg felébred, vagy csak felszínes alvásba kerül. Ismétlődő légzéskimaradás esetén a beteg nem tudja kialudni, kipihenni magát, alvási fázisai felborulnak. Napközben is fáradt, nem tud koncentrálni, aluszékony. Éjszaka a légszomj közben a pulzusszám megemelkedik, megterhelve a keringést és súlyosabb esetben idővel szív-érrendszeri betegségek, szívritmuszavar, keringészavar, magas vérnyomás, pszichés, vagy szexuális zavarok alakulhatnak ki.
A már otthon is elvégezhető pulzoximetriás vizsgálattal kiértékelhető az alvás folyamán kialakuló pulzusszám, a légzéskimaradások gyakorisága és hossza, a vér oxigén szintje. Ha szükséges poliszomnográfiás vizsgálat is elvégezhető. Ez a legösszetettebb alvásvizsgálat, amely a lehető legteljesebb képet nyújtja az alvás alatti rendellenességekről, az alvás közbeni élettani folyamatokról. NightLaser kezelések kapcsán nemzetközi vizsgálatok ezzel a módszerrel igazolták a beavatkozások hatékonyságát.