A VÁLTOZÓKOR: HOGYAN ÉS MI MEGY VÉGBE?
A változókor idejét egyesek alig várják, mások inkább félnek tőle. A változókor lényegében NEM a hőhullámokról és a fejfájásról szól, és nem is az életminőség tartós csökkenéséről. Mi is történik ilyenkor pontosan a szervezetben?
MI A VÁLTOZÓKOR?
A változókor avagy klimax egy teljesen normális élettani folyamat, hasonlóan a kamaszkori változásokhoz előre programozva van a nő szervezetében. Ilyenkor egy hormonális átállás következik be, megszűnik a peteérés és ezzel a menstruáció és a fogamzóképesség is. Mint azt neve is sejteti, ez az időszak egy hosszabb folyamat, egy életszakasz a nő életében, és természetesen ezzel különféle kihívások is együtt járnak.
Pontos ideje nagyrészt genetikailag meghatározott, bár életmódbeli tényezők is befolyásolhatják. Jellemzően a negyvenes évek utolsó harmadában veszi kezdetét, az utolsó menstruáció pedig a nyugati társadalmakban átlagosan 52 évesen következik be. Azok, akiknek műtétileg eltávolították a petefészkeit, szintén átesnek a változókoron.
MI TÖRTÉNIK A VÁLTOZÓKOR ALATT?
A petefészkek kimerülnek, a hormonszintek lassan, fokozatosan csökkenni kezdenek, míg végül elérnek egy olyan alacsony szintet, hogy végleg megszűnik a menstruáció, ez a változókor első észlelhető jele. Előtte azonban már (akár 35 éves kortól kezdődően is) elkezdenek kimaradozni a peteérések.
Azoknál, akik kifejezetten egészséges életmódot éltek a változókort megelőzően és élnek alatta is, illetve van egy kis szerencséjük, ez nem feltétlenül okoz kifejezetten problémákat, a hormonok(ösztrogén és a progeszteron) szintje a korábbi kiegyensúlyozott állapotnak megfelelően, szinte párhuzamosan csökken. Ilyenkor a hírhedt tünetek is nagyobbrészt elmaradnak. Ez azonban a nők 4/5 részére nem érvényes. A hormonális kiegyensúlyozatlanság következményeképpen nekik rendszeres hőhullámokkal, fejfájással, ingerlékenységgel, alvászavarokkal kell megküzdeniük.
Az utolsó menstruációt követően a nő végre leszállhat a hormonális hullámvasútról: nagyjából egy év alatt alkalmazkodik a szervezet a változásokhoz, ezután a kellemetlen tünetek nagyobbrészt megszűnnek.
MI MARAD UTÁNA?
Vannak azonban „végleges” változások a menstruáció elmaradásán kívül is, melyek a tartósan lecsökkent hormonszinteknek köszönhetőek. Ezek elsősorban intim területeken jelentkeznek, és a hüvelyfal elvékonyodásának, csökkent vérellátottságának köszönhetőek. Ilyenek a hüvelyszárazság, a kisajkak megváltozása, a gyakoribbá váló vizelettartási zavarok vagy a túlságosan tág hüvely. Szerencsére ezek ma már egyszerűen, műtét nélkül is kezelhetőek lézeres eljárással.
Ha intim problémák nem jelentkeznek, vagy sikerült megoldani azokat, akkor a változókor nem a „kapuk záródásának” ideje: még hosszú aktív évtizedek állnak a változókor idején túlesett nők előtt, amikor zavartalanul koncentrálhatnak a saját életükre, céljaikra, párjukra, családjukra.